2023-11-10 21:30:31, péntek
|
|
|
SZERELMES VERSEK
J .W. Goethe: EGY SZÍV TITKAI (?)
Te vagy az egyetlen a földön,
akiért mindent megteszek,
veled életemet töltöm,
nem csak a múló perceket.
Nem ígérek kincset, csillagot,
csak egy hű szívet adhatok.
Érzem másé nem lehetsz,
én is csak a tied, ha örökké szeretsz.
Nem tudjuk még, de mégis jó nagyon,
itt vagy velem, s kezedet foghatom,
ezer veszély, szakadék mélye vár,
le fogjuk győzni, hiszen ketten vagyunk már.
Shakespeare: LXXV. SZONETT
Az vagy nekem, mint testnek a kenyér
S tavaszi zápor fűszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;
Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fél: az idő ellop, eltemet;
Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
Majd, hogy a világ lássa kincsemet;
Arcod varázsa csordultig betölt
S egy pillantásodért is sorvadok;
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,
Csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
Részeg vagyok és mindig szomjazom.
Ford.: Szabó Lőrinc
Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak, és nagyon boldogok legyünk.
(Ernest Hemingway)
Megjegyzés: Citátum: A magyar weben az idézet Ernest Hemingway nevével híresült el, a bölcsesség eredeti angol nyelvű verzióját azonban nem sikerült felkutatnunk.
A fentiek alapján úgy gondoljuk, az aforizma írója egy ismeretlen magyar szerző. Mivel a Citatum csak híres emberektől származó idézeteket gyűjt, ismeretlen forrású szerzeményeket szerzői jogi okokból nem áll módunkban megjeleníteni, ezért a fenti idézetet töröltük az oldalról
Juhász Gyula: Szerelem?
Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.
Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jön.
Én nem tudom, mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven símogat,
Mint márciusi szél a sírokat!
Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!
Goethe: A BOLDOG HÁZASPÁR:
"Ahonnan boldogságodat lesem,
szemedre esküszöm most kedvesem,
piros ajkadra, mely ajkamhoz ért
és csókot ad, de csókot vár ezért.
Hajadra, mely azért adott okot
panaszra, mert a naptól színt lopott.
Arcodra, melyen hullámos hajad
árnyékában piros hajnal hasad.
És illatodra is, mert ez fakaszt
az én szerelmes szívemben tavaszt.
A porra is, mely talpad alatt
sóhajt, amerre lábad elhalad.
Pillantásodra, ezt már úgy veszem,
ettől megy el még megmaradt eszem.
Legyen tanúm a föld, az ég, a tenger,
a sok madár, a virág és minden ember!
Neked adom szívemet, senki másnak,
életemet még mellé ráadásnak."
Megjegyzés: Az utolsó négy sor szerzője élesen megosztja az idézetipar moguljait: a szájtok egy része egyszerűen Johann Wolfgang von Goethe-nek, másik része viszont Rabindranáth Tagore-nak tulajdonítja a vers(részlet?)et, mindenféle egyéb magyarázatot (vers címe, kötet neve, akármi) szégyenlősen elhallgatva.
A tatabányai könyvtárosokat azonban nem akármilyen fából faragták: komoly nyomozásba kezdtek. Mivel egyik szerzőnél sem tudták beazonosítani a keresett sorokat, a Libinfo oldalához fordultak. A Libinfo a magyar könyvtárak internetes tájékoztató szolgáltatása, amelynek számos magyar könyvtár a tagja és amit az Országos Széchenyi Könyvtár működtet. Itt hamarosan kiderült, hogy a kérdés már korábban is felmerült, azonban hiteles forrásra sem akkor, sem pedig most nem bukkantak a tájékoztató könyvtárosok. Ez bizony így nem sok jót jelent!
Stendhal: A SZERELEMRŐL
Mi nem hirdetjük fennen, hangos szóval,
Csak te, csak én, örök és holtomiglan,
Mi megpróbálunk csendben boldogok lenni,
Lelkünk mélyén őszintén, igazán szeretni.
Petőfi Sándor: FA LESZEK, HA...
Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy...
Csak, hogy lényink egyesüljenek.
Ha, leányka, te vagy a mennyország:
Akkor én csillaggá változom.
Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy
Egyesüljünk) én elkárhozom.
"Minden nap szép, de
a legszebb, amit a
mai ad nekünk.
Reméljük, hogy hosszú
marad, s örökre együtt leszünk."
(Goethe)
Megjegyzés: Az idézet Johann Wolfgang von Goethe neve alatt szerepelt a Citátum oldalán korábban, a versrészlet stílusa és nyelvezete miatt azonban kétségeik támadtak azzal kapcsolatban, hogy valóban ő lenne a szerzője. Mivel idegen nyelvű oldalak sem támasztják alá, hogy ő írta volna, és magyarul sem találtuk meg a pontos forrást, az idézetet törölték az oldalról.
Minden nap szép, de a legszebb, amit a mai ad nekünk.Reméljük, hogy hosszú marad, s örökké együtt leszünk.(Goethe)
Goethe (ismeretlen)
Szeretném, ha az életed alkonyán
ezüst hajjal majd megállsz,
még akkor is áldanád a napot,
melyen a sors téged velem összeadott.
Ha majd felemelem a fehér fátylad
és az elhangzott igent csókkal pecsételem meg,
ne ejts könnyet, csak halkan szólj,
ez kettőnk kívánsága volt.
Ady Endre: ŐRIZEM A SZEMED
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
|
|
|
0 komment
, kategória: Szép versek és idézetek |
|
Címkék: könyvtárosokat, pillantásodért, szerzeményeket, megjeleníteni, pillantásodra, boldogságodat, szolgáltatása, beazonosítani, kapcsolatban, megpróbálunk, felkutatnunk, könyvtárosok, rabindranáth, tulajdonítja, magyarázatot, szégyenlősen, egyesüljenek, pusztulásán, egyesüljünk, elhallgatva, holtomiglan, elrévedezni, mennyország, szerelemről, tájékoztató, pillantásod, shakespeare, versrészlet, mindenféle, nyelvezete, elhangzott, internetes, könyvtárak, akármilyen, tatabányai, nyomozásba, múló perceket, vagy nekem, enyém légy, világ lássa, magyar weben, idézet Ernest, bölcsesség eredeti, fentiek alapján, aforizma írója, ismeretlen magyar, fenti idézetet, pillantásod hogyha, naptól színt, utolsó négy, idézetipar moguljait, része egyszerűen, SZERELMES VERSEK, SZÍV TITKAI, Szabó Lőrinc, Ernest Hemingway, Juhász Gyula, BOLDOG HÁZASPÁR, Johann Wolfgang, Rabindranáth Tagore-nak, Országos Széchenyi Könyvtár, Petőfi Sándor, ŐRIZEM SZEMED,
|
|